Az Aranycsapat (Golden Team, Mighty Magyars, Marvellous Magyars, Magnificent Magyars, Magical Magyars[1]) minden idők legjobb magyar labdarúgó-válogatottjának díszítő jelzője és közismert neve. Ez a csapat az 1950-es évtől 1956-ig játszott együtt, de maga a tágabb korszak 1941 és 1960 közé esik.
A csapatban számos kivételes képességű labdarúgó játszott, de közülük is kiemelkedett Puskás Ferenc, aki emblematikus alakká vált, és ma is az egyik legismertebb magyar a világon. A csapat mérkőzéseinek sorából kiemelkedik az 1953. november 25-én a londoni Wembley Stadionban az angol labdarúgó-válogatottal rendezett „Az évszázad mérkőzésének” titulált 6 : 3-ra nyert barátságos találkozó. Ám a legfontosabb mérkőzése, az 1954-es labdarúgó-világbajnokság döntője volt, ahol az öt éve veretlen magyar csapat 3–2-es vereséget szenvedett a nyugatnémet válogatottól. Az esélyesebb magyarok elleni, német szempontból „szerencsés győzelmüket” a német futballtörténelem a „berni csoda” névvel illeti. Ezt a mérkőzést valószínűleg a politika döntötte el. Későbbi elmezések alapján kiderült, hogy Puskás lesnek itélt gólja nem volt les, azonban az utolsó NSZK-s gól les volt. Sőt a dopping ellenőrzésen több NSZK-s játékos mintájában tiltott szert találtak. Ez azonban nem változtat az eredményen. Azonban sporttörténelmet írt azzal, hogy tisztességesesen nem mindig lehet nyerni. 2017-ben Tóth II. József halálával az Aranycsapat végleg a sírba szállt. 2018-ban Szepesi György, az Aranycsapat 12. tagjaként emlegetett sportriporter 96 évesen távozott az élők sorából.
